A Visegrádi országokból származó szervezetek vezetői akadályok nélkül találkozhatnak és együttműködhetnek. Az országaink együttműködésének a története egyébként nagyon hosszú és tele van fontos eseményekkel. Már 1335, novemberében megtörtént az első királytalálkozó Visegrádon, ahol Lengyelország uralkodója (III Kázmér), Csehország uralkodója (Luxemburgi János) és Magyarország uralkodója (Károly Róbert) találkoztak.

Visegrád 1991. február 15-én vált híressé újra, amikor abban a városban Csehszlovákia és Lengyelország államelnökei - Václav Havel és Lech Wałęsa - valamint Antall József Magyarország miniszterelnöke a Visegrádi Nyilatkozatot írták alá. Az országokat a közös együttműködés által integrálni kívánták a nyugati szerkezetekbe: Európai Unióba és NATO-ba. A Visegrádi Együttműködés valódi kooperációs alapja lett Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország integrációs tevékenységeinek.

A Visegrádi Együttműködés fogalma meghonosodott politikusok, újságírók, civil szervezeteknek vezetői szókincsében, és egyértelműen pozitív értéke van. A Visegrádi országokban sok mindenféle érdekes kezdeményezések fejlődnek, erős alapjait építik a civil társadalomnak.

A civil társadalmi fejlődés fontos kezdeményezései közé a közösségi alapítványokat is be kell sorolni. Ezek kialakultak az utolsó évtizedben Lengyelország, Csehország és Szlovákia területén. Magyarország területén is első kezdeményezés van. A közösségi alapítványok fejlesztése regionális mértékű kihívás lett. A fentiekben említett határellenőrzés hiánya az országaink között (2007. december 21-től, Schengeni egyezmény aláírásának köszönhetően) kiváló lehetőség jó gyakorlati tapasztalatcserére, rokonszenv, nyitottság és közös bizalom szellemében.

Azt hiszem, érdemes egy pár szóval bemutatni a Visegrádi országoki közösségi alapítványok kialakulásának a történetét.

A civil szektor Kelet-Európa összes országaiban az elmúlt évtizedekben alakult ki teljesen. Nem volt ez lehetséges a külső támogatás nélkül - bár az embereknek társulási szabadsága lett, a szervezetek kialakulása nem volt az új kormányoknak a prioritása; a nyugati civil szervezetek pedig óriási mértékben támogatták e tevékenységeket. Egyidejűleg az új szervezetek vezetőinek lehetőségük volt információcserét folytatni és megismerni azt, milyen a szerepe, munkássága és jelentősége van a civil szervezeteknek az országokban, ahol a civil szektor párhuzamosan fejlődik az állami és a piaci szektorral. A közösségi alapítványok - önálló és pénzügyi önálló szervezetek - példája nagy érdeklődést keltett, különösen a civil szervezeteknek fontos külföldi források várható eltávozása helyzetében.

Lengyelországban az Akadémia a Filantrópia Fejlesztéséért (AFF) kezdett el foglalkozni a közösségi alapítványok fejlesztésének a támogatásával. Első közösségi alapítványok már 1999-ben jöttek létre; a létrehozása és alaptőkéje építése a "fillérhez-fillért" támogatóprogram keretében történt meg - mindegyik közgyűjtésben szerzett forinthoz egy másikat az AFF adott hozzá. A lengyel közösségi alapítványoknak konkrét tevékenységei nincsenek meghatározva; a feladatuk a helyi közösségeknek szolgálni, így a változó helyi szükségletek meghatározzák a tevékenységeit.

Mai napra 20 közösségi alapítvány jött létre, amelyek 2008-ban a Közösségi Alapítványok Egyesületét alapították meg hivatalosan. Ezen kívül az AFF 2004 óta Helyi Adományosztó Szervezetek hálózatát épít; ezeknek a tevékenysége nagyon közel áll a közösségi alapítvány modelljéhez. A kezdetektől a hálózatnak alapja több mint tíz közösségi alapítvány. Jelenleg 50 tagja van a hálózatnak, és rendszeresen találkoznak. E tapasztalatcsere azt segítette, hogy közel jövőben 13 Helyi Adományosztó Szervezet a tevékenységét fejleszteni tervezi, és új közösségi szervezeteket létrehozni.

Az első szlovák, Banská Bystricában (Besztercebányában) meglévő közösségi alapítvány létrehozását is - pénzügyileg, know-how átadásával és szakértők segítségével - főleg külföldi szervezetek támogatták. Az alapítvány tevékenysége elég népszerű lett és követőket inspirált: jelenleg 10 közösségi alapítvány működik Szlovákiában, részben egyesületen belül.

Az első cseh közösségi alapítvány Ústí nad Labem városban jött létre. A kezdetben szociális szolgálatokkal foglalkozó szervezet Elba Eurorégió Közösségi Alapítvánnyá vált, és jelenleg az egész régiónak (Elba Eurorégió) szolgál, a lakóssága különböző szükségleteinek.

Magyarországon néhányszor próbáltak közösségi alapítványt létrehozni, de nem teljesen sikerült, vagyis közösségi alapítvány modelljéhez közül álló szervezetek vannak, mint pl. United Way, de még mindig nem sikerült nyugati minta szerinti alapítványt indítani. A magyar szakértők véleménye szerint szükség és potenciál van a közösségi alapítványok indítására; bár nincs olyan támogató szervezet, amelynek a célja kifejezetten közösségi alapítványok fejlesztése, országos szervezetek is támogatnak ilyen típusú helyi kezdeményezéseket.

Az említett szervezetek támogatására az AFF által készített "V4 Community Foundation Maturity Program" program fog szolgálni.

Paweł Łukasiak,

Az Akadémia a Filantrópia Feljesztéséért Lengyelországban elnöke